Napjainkban sokat hallani az Ipar 4.0 szemléletmódról és megoldásairól pl.:
• Anyagmozgás digitális rögzítése és automatikus könyvelése
• Gépek, szerszámok állapotfigyelése
• Aktív döntéstámogató műszerfal integrált termelési adatok elemzésére
• Korai figyelmeztetés, szabály alapú valós idejű riasztás folyamat problémák esetén
• Vezetett karbantartás és hibaelhárítás kibővített valósággal
• Adatbányászat, proaktív minőségbiztosítás
• Intelligens és adaptív szerszámok/gyártóberendezések
• Gép-gép kommunikáció
• Kollaboratív robotok
• … stb. sorolhatnánk sokáig
A kecsegtető hívószavak között könnyű eltévedni és egyből felmerül bennünk a kérdés:
"Milyen stratégiát válasszunk? Melyik út vezet el a céljainkhoz?"
Az ipar 4.0 lehetőségeket egy gyümölcsfán csüngő gyümölcsökhöz hasonlítva, a legmagasabban termő gyümölcsök sokkal fényesebbnek, zamatosabbnak tűnnek, ám ezek leszedése nagy kockázattal jár. A földön illetve a fa alacsonyan lógó ágain található termést ellenben könnyen és olcsón lehet szüretelni. Így érdemes azt a stratégiát választani, hogy először aluról haladva a gyümölcsöket összeszedve, könnyű gyors bevételre tehetünk szert, amit visszaforgatva - egy megvásárolt létra segítségével - a magasabban elhelyezkedő terméshez is jóval kisebb kockázattal hozzájuthatunk.
Tehát ipar 4.0 stratégia készítésekor érdemes a cég saját aktuális helyzetét, piaci lehetőségeit figyelembe venni. Továbbá szem előtt tartani, hogy a fejlesztés termelje ki minimum a beruházás költségét, azaz beruházás nettó jelenértéke (NPV: Net Present Value) legyen pozitív (NPV >= 0), megtérülési idő (PBP: Payback Period) ne túl hosszú (PBP < 2 - 4 év) és lehetőleg a belső megtérülési ráta (IRR: Internal Rate of Return) nagyobb, mint a jegybanki alapkamat (IRR > jegybanki alapkamat)